A hagyományos mezőgazdasági biotópok mint például a fás legelők Észak-Európa legmagasabb biodiverzitású élőhelyei közé tartoznak. A megfelelő menedzsmenttel (közepes legelőnyomás), a legelő területek általánosságban magasabb biodiverzitásúak összehasonlítva a legelő nélküli területekkel, ezért nagyon fontos megőrizni a legelőgazdálkodást. A legelőnyomást fontos figyelembe venni, mivel közepes legelőnyomás általában pozitív hatással van a biodiverzitásra. Finnországban, a nyilvántartás szerint megközelítőleg 1%-a maradt meg azoknak a hagyományos mezőgazdasági biotópoknak, amelyek az1800-as években jelen voltak. Rengeteg hagyományos mezőgazdasági biotópokhoz társított növény- és állatfaj veszélyben van. Azerdők és a fás legelők közismertek voltak Finnországban az 1930-as években, de majdnem teljesen eltűntek az 1950-es években az intenzív mező- és erdőgazdaság kialakulásával. Egy még újkeletűbb probléma Finnországban, hogy a gazdaságok száma csökken és jelenleg csak a megmaradó hagyományos mezőgazdasági biotópoknak megközelítőleg 50%-át művelik. Sok esetben a teljes termelési tevékenység vagy az állattartás megszűnik és szántóföldi növény/fű termesztésre vagy beltéri állattartásra váltanak. Lenne rengeteg lehetőség további gazdasági bevételek generálására a tradicionális mezőgazdasági biotópokból mint például az ökoturizmusból, terápiából és jól-léti szolgáltatásokból (Greencare), vadgyümölcs és gomba termesztéséből, méztermelésből, energia célú biomassza előállításából és a legelőn tartott állatok húsának közvetlen értékesítéséből.
 |
|
Fás legelő Kelet-Finnországban |
Menedzsment
Több féle hagyományos mezőgazdasági biotóp létezik, mint például az erdei legelők, fás legelők, erdős rét, régi slash-and-burn típusú földhasználat (trópusi égetéses erdőírtást követő földhasználat), gyógynövényes rét, ártéri rét és elárasztott rét, lápos rét, és mocsárvidékek. A régi időkben ezek közül sok hagyományos mezőgazdasági biotópot használtak legeltetésre és ezek közül sok terület lenne jó még manapság is legeltető területnek. Ugyanis ezek a biotópok nagyon különbözőek, és nincs olyan gazdálkodási módszer, ami azösszesnek megfelelő lenne. Ezért fontos figyelembe venni a biológiai és kultúrtörténeti értékeket a lehető legjobb gazdálkodás megtervezéséhez. Továbbá fontos a kezelési célok figyelembe vétele is. Például több gazdálkodási alternatíva is létezik a kultúrtörténeti értékek, a festői szépség, a biodiverzitás vagy a gazdaságos termelés megtartására.
 |
|
A régi kőfalak hozzájárulnak a fás legelők kultúrtörténeti értékéhez |
Ha egy fás terület hosszú ideig nincs lelegelve, a sűrű növényzet feltisztítása, írtása válik szükségessé a legelő állatállomány bevezetése előtt, és ez jelentős költségeket generálhat. Azonban a kezdeti írtás bevételt is hozhat, ha a betakarított cserjéket és fákat el lehet adni fűrészáruként, tüzifaként vagy faaprítékként. A terület elkerítése szintén jelentős költségeket generál. A gazdálkodók kérhetnek támogatást a kezdeti írtás és elkerítés költségeinek ellensúlyozására. A feltisztítás és a legeltetés megnyitja az zárt növényzetet, így több fény jut be, ami egy sokkal kedvezőbb és melegebb mikroklímát eredményez. Továbbá a legeltetés talabolygatással jár, amimegteremti a feltételeket új fajok megjelenéséhez. A legelő állatoknak megvan aza szokása, hogy a gyorsan és bőségesen növő fajokat részesítik előnyben, így más ritka fajok fokozatos megjelenését segítik. Ezen tényezők kombinációjának eredményeként a fás legelők nagy változatossággal bírnak. Azonban a legelőknek szükségük lenne folyamatos menedzsmentre/gazdálkodásra. A sokféleség kezdeti javulása csak néhány év múlva figyelhető megés a legelőgazdálkodásnak utána is folytatódnia kellene. Ha a gazdálkodás megszűnik, akkor a fás legelő növényzete visszafordul sűrű erdei növényzetté, aminek általában alacsonyabb változatossága van a nyíltabb fás legelőkkel összehasonlítva.
 |
|
Fás legelők a Haukivesi -tó partján |
A legeltetés általában hatékonyabb a biodiverzitás megőrzéséhez, mint a kaszálás. Azonban a legeltetésre használt legelőknek és a széna készítésre használt kaszálóknak eltérő faji összetétele van, ezért kiegészítik egymást. Éppen ezért a biodiverzitást talán a legelők és kaszálók mozaikos elrendezése segíti elő leginkább.
A legelő állatok különböző kombinációinakkülönböző hatása van a biodiverzitásra. Ez a különbség azért van, mert a lovak, szarvasmarhák és juhok különböző növényfajok fogyasztását részesítik előnyben. A biodiverzitás szempontjából előnyös a legelők állatfajok időnkénti cseréje vagy több faj kombinálása ugyanazon területen. Azonban nem mindenlegelő állatfaj szereti ugyanazt az élőhelyet. Például a lovak nem szeretik a nedves területeket, szemben a szarvasmarhákkal.
 |
|
Fás rét széna készítéshez |
Legelőpart (laidunpankki)
Manapság nem mindegyik gazdaság rendelkezik állatállománnyal és nem mindegyik állattartó telepnek van hozzáférése természetes legelőhöz. A Legelő-Bank www.laidunpankki.fi online szolgáltatása segít összehozni az állatokat a legelőterületekkel. A web szolgáltatás gyakorlati iránymutatást is tartalmaz a természetes legeltetésről.
GreenCare/ pásztor ünnep
A vidéki turizmus fejlesztéséért megéri megfontolni az ősi tradicionális állattenyésztést, annak ellenére, hogy ezek az állatok talán lassabban fejlődnek és így az állattartás kevésbé jövedelmező. A gazdaság látogatóit (agro-turistákat) értékelni fogják a tradicionális fajták és a húsuk közvetlen értékesítése a gazdaság bevételéhez fog hozzájárulni. A tradicionális állattenyésztés a hely történelmét gazdagítja és visszacsábítja a látogatókat.
Környezetvédelmi hozzájárulás
A gazdálkodók támogatásért folyamodhatnak a kulcsfontosságú biotópok és a tradicionális vidéki tájkép fenntartásához.
A környezetvédelmi hozzájárulás 5 éves ciklusra kapható és évi összege 450 €/hektár. Ha a terület egy nemzeti vagy regionális érték tradicionális vidéki biotópja, a kártérítési összeg 600 €/hektár/év. Ebben az esetben a terület felmérése és gazdálkodási terv elkészítése szükséges. Kiegészítő takarmányozás, trágya és növényvédő szerek használata nem megengedett. A kereskedelmi célú erdőterületek nem alkalmasak állami támogatáshoz. További információ a finn Vidékfejlesztési Hivataltól kérhető www.mavi.fi
 |
|
Fás legelő télen |
Check this article in a pdf format here