Olaszországban a gazdaságok átlagos mérete megközelítőleg 8 hektár. Ilyen méret nem enged meg nagyméretű beruházásokat és gyakran nem garantálja a gazdálkodónak a megfelelő jövedelmet.
A klímaváltozás, a légköri változások óriási ingadozásaival és egyre szélsőségesebb időjárási eseményekkel, mint a 2017-es aszály a mediterrán területeken, növeli a gazdálkodók bizonytalanságát. Ahhoz hogy gazdaságunk felkészült legyen az esetleges jelentősebb terméskiesésekkel szemben, a mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja szükséges.
A legelő-erdő rendszerek megoldást jelenthetnek egy többcélú farm kifejlesztéséhez, ami lehetővé tenné a megfelelő és garantált bevétel megszerzését, a termelékeny évszakok kiszámíthatatlanságának ellenére. Az AFINET projek olasz hálózatán belül egy szinergikus együttműködés alakult ki három Orvieto-i gazdaság között:
- Danilo Basili gazdaság, mely a juh tenyésztésre és tejfeldolgozásra specializálódott;
- Sartago gazdaság, mely szőlőtermesztésre és bor előállítására specializálódott;
- Il Pogliano gazdaság, ahol olajfaligeteket üzemeltetnek extra szűz olivaolaj előállításához.
|
|
 |
|
|
1.ábra – A bal oldalon Sartago szőlészete, jobb oldalt a II Pogliano gazdaság oliva-ligete. |
A legelő-erdő rendszer fákkal és juh tenyésztéssel lehetővé teszi a gyomírtás hatékonyságának növelését gyomlálás nélkül és garantálja a jó minőségű szerves trágyát a talaj számára. Másrészt, a juhtenyésztés és az olajfaligetek ill. szőlőültetvények kezelése képzettséget és tapasztalatot igényel mind technológiai mind gazdasági viszonylatban.
A három cég által létrehozott együttműködési projekt mindegyik fél számára előnyöket kínál:
- a gazdák nagyobb legelőterülethez jutnak, és lehetőségük van csökkenteni a legelőnyomást a jószágszám növelése mellett;
- a fákkal rendelkező földeken lehetséges a gyomok fenntartható kezelése és a talajban lévő szerves anyag minőségének javítása, mennyiségének növelése.
A sarjhajtások eltávolítása különösen fontos az olajfa ligetben. Ezeknek a vegetatív szöveteknek az eltávolítása sok időt vehet igénybe és amennyiben ezt a kisebb időszükséglet miatt gépi úton végzik, a töveken okozott sebeken keresztül a kórokozók bejuthatnak. A juh úgy szelektálja a hajtásokat, hogy nem tesz kárt a növényben, miközben a trágyázást ideális helyen, a lombkorona alatt de az olajfák törzsétől egy bizonyos távolságra oldja meg.
 |
| 2. ábra – Olajfák a Danilo Basili gazdaságban: a fák szabálytalan elrendezésűek, de megfelelő menedéket kínálnak a Nap elől nyáron. |
A fő előnye az ilyen rendszereknek a vegyszerek csökkentett alkalmazása és az atmoszférába jutó alacsonyabb kibocsátás, mely az emberi beavatkozás iránti kisebb igényből ered. Emellett gazdasági előnyei is vannak, melyek a kezelési költségek csökkenésében és az úgynevezett “álló fű” értékére kötött adásvételi szerződésből származó jövedelemben realizálódnak. Másrészt, a pásztornak a széna beszerzésével járó költségei csökkennek, miközben mind minőség mind mennyiség szempontjából nő a produktum.
A legeltetés a két közeli farmon olajfákkal és szőlőhegyekkel áprilistól/májustól októberig szünetel a szőlőben és az olívásban: a szőlőültetvényben szüretig a növényzetben való károkozás elkerülése végett; az olajfa ligetben a hosszú virágzású hüvelyesek miatt, melyek táplálékot szolgáltatnak a farmon elszállásolt méhcsaládok számára és később takarmányként hasznosulnak.
A területen néhány másik gazdaság is gondol a juhok “szolgáltatásának” igénylésére, ami azt a pozitív gondolatot erősíti, hogy a legeltetés a fenntartható gazdálkodás eszköze!!
 |
|
3.ábra – A három farm földrajzi elhelyezkedése és kiterjedése |
Check this article in a pdf format here